Kik voltak a Holt-tengeri tekercsek szerzői, és a szövegek hogyan jutottak el Qumránba?Qumrán héber nevét nem tudjuk. A helyről azt kell tudni, hogy az 1950-60-as években ásták ki francia domonkos szerzetesek, jeruzsálemi bibliaiskolának a tanárai Roland de Vaux atya vezetésével.A Kr. e. 3. és a Kr. u. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok. amelyeket a Júdeai-sivatagban valószínűleg a történetírók által említett esszénusok közössége írta és helyezte el a településük mellett lévő barlangok mélyedéseiben. 1947 elején két beduin pásztorfiú legeltette valahol a hegyekben a kecskéket, és az egyik állat elveszett. A pásztor megnézte, hová eshetett a kecske, és talált egy sziklabarlangot, amelybe beledobált köveket és kongó hangokat hallott. Bemászott és talált két korsót, amely összetekert bőrt tartalmazott. Annak reményében, hogy meg fogja tudni javíttatni a szandálját, elmennek Betlehembe a suszterhoz, aki kivette az összetekert bőrt és közölte, hogy ez egy olyan ócska bőr, hogy ezzel nem fogja tudni megtalpalni a saruját. Észrevették közben, hogy a bőrön valami írás képe vehető ki. Elvitték tehát a régiségkereskedőhöz, aki inkább volt orrgazda, de hét ezt még sem lehet mondani. Az orrgazda kinyitotta, és látta, hogy ezek bibliai korú tekercsek és héber szöveg van rajtuk. Két tekercset, Ézsaiás próféta könyvének teljes leiratát és Habakuk könyvének kommentárját eladta a Héber Egyetemnek, ami a világ első, modern, zsidó egyeteme, amit héber tanítási nyelven alapítottak meg 1917-ben, és 1924 óta működik. Az Egyetem egyetlen régész professzora megvette ezt a két kéziratot, mivel az összes többit az Egyetem nem tudta megvásárolni, így azok eladásra kerültek a szír püspöknek Jeruzsálemben. A Holt-tengeri tekercsek pergamenre, illetve kisebb méretű papiruszokra írt és feltekert írások. Először megtalálták a Héber Biblia, – amit a kereszténység Ószövetségként ismer el – összes könyvét vagy egészben, vagy töredékben, kivéve Eszter könyvét. Lehet azért, mert Eszter könyve az egyetlen bibliai könyv, amiben Isten neve nem szerepel semmilyen formában. Másodszor pedig megtaláltak olyan írásokat is, ami a Héber Bibliában nem szerepel, ezek az apokrifok, azaz kánon kívül helyezett könyvek. Például etióp írásban ismerték meg a zsidók a 154. zsoltárt. A Holt-tengeri tekercsek legteljesebb változata etióp fordításban maradt fenn.Isten kezét fel lehet ismerni a történelemben, néha elég egyértelműen. Megtalálták Ézsaiás könyvét a Messiásra vonatkozó jövendölésekkel, és Palesztinában létrejött egy zsidó állam, 2000 év után újra lett államuk a zsidóknak.A kereszténység az egyetlen társaság, ami a szentély pusztulását túlélte. A szentély pusztulása után nincsenek farizeusok, szadduceusok, esszénusok. A gondolatrendszerükben a szentély állt, a keresztényeknek nem. A rabbinikus zsidóságnak módosítania kellett, hogy a szentély kultuszról az ima és a Parancsolatok megtartására fektessék a hangsúlyt, így került az Írás a középpontba. Ebben a korban kell elhelyezni Keresztelő Jánost, Jézust és azt a közösséget, akikről még mindig nem mondtuk ki, hogy esszénusok, mert nem tudjuk biztosra, magukról nem azt mondták. A qumráni közösséget csak külső források nevezik esszénusoknak, ilyen kifejezés egyetlen héber vagy arám nyelvű qumráni iratban sem fordul elő.