A Gerje-patak teljes hossza 48,5 km, vízgyűjtő területe 380,4 km2. Vízjárása az enyhe domborzat, a kis vízgyűjtő terület, valamint a szabályozottsága miatt teljesen kiegyenlített. A sík táj igen változatos. Erdős, ligetes gyepes területek kísérik a medret. A meder hol mélyebb, hol sekélyebb, itt-ott a meder hiánya miatt víz borítja a mezőt, néhol mocsaras területek alakultak ki. A Gerje-patak Pilis község határában ered. Közigazgatásilag a forrásvidék ehhez a településhez tartozik. A patak 3 forrás összefolyásával indul útnak a Beleznay Sárga kastély kertjéből. A Gerje-forrásvidék 140 m tengerszint feletti magasságon található. Északról a Gödöllői- dombság határolja, mely a források vízkészletét adja. A Gerje-patak forrásvidéke lápi tőzeges területen van, az igen ritka síkvidéki források egyike. A Tisza folyó vízgyűjtő területéhez tartozik. A Gerje-patak ma valódi vízfolyás, biológiai folyosót képezve jut el a Tiszáig. Pilis város címerében a két pajzsmezőt elválasztó, ezüst színű pólya a Pilis városban eredő Gerje patakot jeleníti meg.A 2000-es évek elején önkormányzati kezdeményezésre indult egy program a terület rekreációs kihasználására. Az addig vad természetet felváltották padok, pihenőhelyek, sütögetők, táblák, túraútvonalak, így kedvelt pihenőhellyé vált a helyi lakosság számára. A forrásvidéktől néhány száz méterre felduzzasztásra került egy halastó is, mely a horgászok számára kedvelt helyszín.A forrásvidék területe Natura 2000-es védettséget élvez, melynek okát a területen felfedezhető ismeretterjesztő táblák mutatnak be. A hely nagyszerű célpont egy délutáni kiránduláshoz minden korosztály számára.A Gerje-patak az Alföldön kanyarogva érint kisebb nagyobb településeket (Pilis, Albertirsa, Ceglédbercel, Cegléd, Törtel, Kőröstetétlen, Tószeg). Az érintett települések történelmében felfedezhető, hogy a patak jelenléte telepítő tényezőként szolgált. A víz jelenléte a halászatnak, öntözésnek, malomiparnak, állatok itatásának adott lehetőséget.A korábban sokkal nagyobb vízhozamú patak vízenergiájának kiaknázására számos vízimalom épült a Gerje mentén. A megfelelő vízmennyiség biztosításához a malmok előtt a patakot felduzzasztották, összegyűjtve az „energiát”, majd a munka kezdetekor a felduzzasztott vízmennyiséget zsilippel szabályozva ráengedték a vízkerékre. Ezen víztározók a melléklet katonai felvételezéseken megfigyelhetők. Manapság a patak fő feladata a belvizek levezetése.A patak nevét egy Cegléd közelében található Árpád kori falucskáról kapta, amit Gerjefőnek hívtak. A falu mellett tóvá duzzasztották a patakot, amit itatási és víztárolási célokra használták.A Gerje-patak a mai formájában a 19. század legvégén alakult ki az 1853-ban létrehozott Gerje-Perje Vízszabályozó Társulat tevékenységének a hatására. A terület erősen mocsarakkal tarkított vidék volt. A Pilisen eredő részét korábban Csíkos pataknak nevezték feltehetően a benne élő csíkhal miatt.