Az Alföld szó hallatán legtöbben a legelő haszonállatokra, mezőgazdaságra, és a messze belátható sík tájra asszociálunk, melyek az alföldi települések meghatározó telepítő tényezőiként hatottak a fejlődésre. Ebből adódóan a települések lakói a mezőgazdasági szektorban találtak megélhetést. Cegléd városa mezőváros kiváltságot is szerzett, majd az ország egyik meghatározó mezőgazdasági központjává vált.A lakosság döntő többsége a földeken, vagy a mezőgazdasági terményekre ráépülő feldolgozóiparban helyezkedett el. A munkaerő szektorok közötti megoszlása a XX. századra végére azonban megváltozott, egyre többen kezdetek el dolgozni az iparban, szolgáltató szektorban bevállalva az időigényes napi ingázást is. A szabadidő csökkenése és a lakossági igények megváltozása miatt megszűntek a háztáji kisgazdaságok, a termelés mezőgazdasági vállalkozók kezében összpontosul. Még 25-30 évvel ezelőtt szinte minden háztartásban előfordult valamilyen haszonállat (baromfi, sertés), hogy biztosítsa a család élelmiszerellátásának egyrészét. A jószágok elfogadottak voltak a háztartásokban, az állattartással járó esetleges hang- és szaghatások nem jelentettek problémát a lakosság körében, mivel szinte mindenkinek hozzátartozott a megélhetéséhez.A háztáji gazdaságok mára kiszorultak a városból, a haszonállatok tartása elsősorban külterületeken kisebb-nagyobb gazdaságokban, vagy üzemi méretekben zajlik, így a város peremkerületeiben élőket zavarhatják a külterületről beáramló az állattenyésztéshez hozzátartozó negatív körülmények. Sajnos ezt az állatokat már nem tartó, peremkerületben élő városi lakóknak toleránsan kell kezelni, hiszen ezen telephelyek alapvető élelmiszereket biztosítanak számunkra, mentesítve bennünket az állattenyésztéssel járó mindennapos kihívásoktól, egyszerű és kényelmes megoldást biztosítva az állati eredetű élelmiszerek beszerzéséhez.