1927-től két cikluson keresztül Cegléd választott képviselője volt. Erdélyi Aladár 1880. február 15-én született Tótszerdahelyen. 1906-ban szerezte jogi doktorátusát. 1906 és 1936 között Budapesten ügyvédi irodája volt. A tudását elismerték, mert 1918-ban a pozsonyi egyetem egyházjogi tanszékére hívták tanárnak, 1931-ben pedig a szegedi egyetemre hívták oktatni. Cegléden nem lakott, mert paksi birtokát igazgatta. A ciklusa során viszont igen sok földműveléssel kapcsolatos törvényjavaslatot terjesztett be. Folyamatosan a kormánypárt tagja volt, így a ceglédiek ügyét mindig magas szinten képviselte.A nemzetgyűlésen kezdettől fogva jelentős szerepet játszott: több beszéde és előadói jelentése komoly méltatásra talált s őszinte, szókimondó magatartása nagy népszerűséget szerzett neki. A hitbizományokról írt tanulmányát jutalomdíjjal tüntette ki az Akadémia. A Szent István Akadémia tagja.Erdélyinek nagy szerepek volt az akkori 80 ágyas kórház felépítésében. De az ő idejében épült fel a postapalota, az Újvároson kultúrház, katolikus lányiskola és más egyebek.A Cegléd és környéke című lap a következőképpen méltatja 1931-ben munkásságát:„A városi közkórház, a gazdasági iskola, az új tanyai iskolák, az új vágóhídhoz a nagy államsegély, a postapalota, a Nemzeti Bank, az állampénztár, a kath. polgári leányiskola, a ref. gyülekezeti ház, az evangélikus iskola, az iparosok kultúrházának befejezése, az újvárosi népház, az épülő Széchenyi kör, a közalapítványi földeknek kis emberek kezére juttatása, a gyümölcsszeszközpont megszüntetése, az eper kifőzhetése. „1949. augusztus 9-én halt meg Pakson. Nevén Cegléden nem őrzi sem tábla, sem utca.Forrás: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931. 77. old.