Az energiafelhasználás növekedésével és az energia árának emelkedésével igény született olyan jól szigetelt épületekre, melyeknek nincs, vagy csak alig van energiafelhasználása a korábbi építésügyi megoldásokkal tervezett illetve kivitelezett ingatlanokhoz képest. Ezen hőtechnikai feltételek hatóságilag rögzített maximum értékben vannak behatárolva. 2018. január 1-től a korábbinál sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak a lakóépületek hőszigetelésére. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „k” vagy „u” érték. A szigorodó szabályozás a hőveszteséget kívánja csökkenteni, melynek hatására csökken a környezetszennyezés és az energiapazarlás. Felmérések szerint ugyanis egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőenergia mennyisége 20-35 % a falakon, 15-20 % a tetőn, 10-30 % a nyílászárókon át, 10-15 % pedig a padlón keresztül távozik. Tehát az energetikai tanúsítvány szerint 2018.01.01. előtt minimum CC besorolású, „korszerű” ingatlanok voltak építhetők, míg a jelenlegi előírásoknak megfelelően legalább BB, azaz közel nulla energiaigényű ingatlan kivitelezhető. Jelenleg dupla betűjelzést alkalmaznak az energiahatékonysági szintek jelölésére. Ennek célja, hogy a minősítés ne legyen összetéveszthető a régi, egy betűs jelrendszerrel, amelyet 2015-ig alkalmaztak. Az egy betűs B besorolású és a két betűs BB besorolású épület energiahatékonysága teljesen különböző, mivel a korábban használt skála kevésbé volt szigorú. A régi minősítések az Országos Építésügyi Nyilvántartás honlapján díjmentesen átkonvertálhatóak az aktuálisra, egy frissítő előlap letöltésével. A besorolások mellett található százalékos viszony az összesített energetikai jellemzővel megegyező számérték. Ez azt jelenti, ha az energetikai tanúsító által kiszámolt ingatlanra vonatkozó energiafogyasztási érték 81 és 100 KWh/m²a közé esik, az ingatlan BB minősítést kap. Az összesített energetikai jellemző pedig az ingatlan egy négyzetméterre jutó éves energiafogyasztása.