Skip to content Skip to footer

Keresztelő János az esszénusok tagja lehetett?

Tartozhatott, de semmilyen forrásunk nincsen rá. (se pro, se kontra)Keresztelő János Jerikó mellett, Júdea pusztájában merítette be az embereket a Jordán folyóba. Az evangéliumok sem említik meg, hogy János ösztöndíjasként részt vett volna-e közösség munkájában, sem ennek a közösségnek az iratai nem szólnak arról, hogy lett volna egy olyan tagjuk, aki később aztán önálló útra tért volna, és a közösségen kívüli embereket bűnbánatra szólította volna fel, és rituálisan megtisztította volna őket, miután megbánták bűneiket. A Szentírásban van egy kifejezés Keresztelő Jánossal kapcsolatban, hogy a pusztában élt, amíg fel nem lépett Izraelben. A puszta nem leánynevelő intézet. Ahogyan prédikált abban fellelhetni a hasonlóságot az esszénusok szigorúságának visszhangját. Lehetséges, hogy valamennyi ideig kapcsolatban voltak, időnként eljött hozzájuk imádkozni vagy beszélgetni. Az esszénusok zárt közösségként éltek a sivatagban. Hitük központi része a szertartásos tisztaság körül forgott, beleértve a „bűnbánat keresztségét”. Ez egy rituális fürdés volt, amelyet azután hajtottak végre, hogy egy személy lemondott a bűnről.Az esszénusok szerint a szentírás tanulmányozását a közösségben kellett tartani, és tilos volt a településükön kívül tartózkodni. Keresztelő János azonban úgy vélte, hogy minden embert megtérésre hívtak, és fel kell készülniük a Messiásra.Ezen kívül János teveszőrből és bőr övből készült öltözéke ellentéte annak a tiszta fehér ruhának, amelyet az esszénusok viseltek, és minden rituális fürdés során megpróbáltak foltmentesen tartani.Keresztelő Jánost vajon befolyásolták-e az esszénusok? Az azonban világos, hogy míg az esszénusok soha nem hittek Jézusban, mint a Messiásban, Keresztelő János bízott abban, hogy Jézus az, akit a próféták megjövendöltek, és elveszi a világ bűneit.Keresztelő János azon utolsó időket hirdető zsidó próféták sorába tartozik, akik a Kr. u. században léptek színre Palesztinában. Reménységet ébresztett a zsidók körében az utolsó időkbeli megváltásról, ezért politikailag is veszélyt jelentett a vezetők számára. Heródes Antipász végül mártírhalálba taszította Keresztelő Jánost mert nem csak a messiási váradalmak jelentettek politikai problémát számára, hanem vallási tekintetben is erősen bírálta a zsidó fejedelmet.