Tartozhatott, de semmilyen forrásunk nincsen rá. (se pro, se kontra)Keresztelő János Jerikó mellett, Júdea pusztájában merítette be az embereket a Jordán folyóba. Az evangéliumok sem említik meg, hogy János ösztöndíjasként részt vett volna-e közösség munkájában, sem ennek a közösségnek az iratai nem szólnak arról, hogy lett volna egy olyan tagjuk, aki később aztán önálló útra tért volna, és a közösségen kívüli embereket bűnbánatra szólította volna fel, és rituálisan megtisztította volna őket, miután megbánták bűneiket. A Szentírásban van egy kifejezés Keresztelő Jánossal kapcsolatban, hogy a pusztában élt, amíg fel nem lépett Izraelben. A puszta nem leánynevelő intézet. Ahogyan prédikált abban fellelhetni a hasonlóságot az esszénusok szigorúságának visszhangját. Lehetséges, hogy valamennyi ideig kapcsolatban voltak, időnként eljött hozzájuk imádkozni vagy beszélgetni. Az esszénusok zárt közösségként éltek a sivatagban. Hitük központi része a szertartásos tisztaság körül forgott, beleértve a „bűnbánat keresztségét”. Ez egy rituális fürdés volt, amelyet azután hajtottak végre, hogy egy személy lemondott a bűnről.Az esszénusok szerint a szentírás tanulmányozását a közösségben kellett tartani, és tilos volt a településükön kívül tartózkodni. Keresztelő János azonban úgy vélte, hogy minden embert megtérésre hívtak, és fel kell készülniük a Messiásra.Ezen kívül János teveszőrből és bőr övből készült öltözéke ellentéte annak a tiszta fehér ruhának, amelyet az esszénusok viseltek, és minden rituális fürdés során megpróbáltak foltmentesen tartani.Keresztelő Jánost vajon befolyásolták-e az esszénusok? Az azonban világos, hogy míg az esszénusok soha nem hittek Jézusban, mint a Messiásban, Keresztelő János bízott abban, hogy Jézus az, akit a próféták megjövendöltek, és elveszi a világ bűneit.Keresztelő János azon utolsó időket hirdető zsidó próféták sorába tartozik, akik a Kr. u. században léptek színre Palesztinában. Reménységet ébresztett a zsidók körében az utolsó időkbeli megváltásról, ezért politikailag is veszélyt jelentett a vezetők számára. Heródes Antipász végül mártírhalálba taszította Keresztelő Jánost mert nem csak a messiási váradalmak jelentettek politikai problémát számára, hanem vallási tekintetben is erősen bírálta a zsidó fejedelmet.