Minek köszönhető ez a sikeres szereplés? Mi történt az elmúlt 20 esztendőben?A tokiói nyári olimpia záró napja után 20 érmet számlál a magyar küldöttség, amivel sikerült túlszárnyalni az utóbbi öt olimpia éremtermését, ennél több medált legutóbb 1996-ban sikerült gyűjteni, akkor 21-szer állhattak dobogóra a magyar sportolók.Atlantában 21 érmet szereztünk, 7 arany, 4 ezüst és 10 bronz megoszlásban.2000-ben Sydney-ben 8-6-3 arányban gyűjtöttünk 17 érmet.Négy évvel később Athénban lemásoltuk a sydney-i produkciót 17 érmet gyűjtöttünk 8-6-3 megoszlásban.Pekingben az utolsó előtti napig kellett várni az első aranyra. 2008-ban csupán 10 érmet sikerült gyűjteni (3 arany 5 ezüst 2 bronz).Londonban helyre állt a világ rendje, újra 18 érmet nyertünk.Öt évvel ezelőtt Rióban 15 érem, 8 arany 3 ezüst 4 bronz.Idén 2021-ben, 6 arany-, 7 ezüst- és 7 bronzérmet sikerült begyűjteni, amivel az elmúlt 20 év legeredményesebb szereplését produkálta az olimpiai delegáció. Egy jól észrevehető hullámvölgy jellemezte az elmúlt 20-25 év éremtermését. Ez a hullámvölgy 2002-2010 között volt a legmélyebb, – nevezetesen Pekingben, 2008- onnantól lassú fejlődés mellett, folyamatosan emelkedő pályán a magyar olimpiai sport.A kérdés, hogy ez csak egy véletlen egybeesés-e azzal, hogy abban az időszakban egy a magyar sportot ignoráló vezetés volt kormányon, vagy egyenes következménye a gyenge sportpolitikának és sportdiplomáciának? Pedig kinek kellett volna a legjobban a magyar sport mellé állni, ha nem az ex-sportminiszternek, Gyurcsány Ferencnek? Ehelyett, 10 éremig (2008-Peking) – rombolta Olimpikonjaink teljesítményét.A baloldal számára persze a válaszreakció nem lehet más, minthogy „nem Gyurcsány ugrik a medencébe és nem ő van a pályán, amikor gólt kell dobni”. Ahogy Karácsony Gergely ma nem vállal felelősséget a budapesti dugókért, úgy hárította 2008-ban Gyurcsány a felelősséget magáról az Olimpikonjainkra. Csakhogy a végeredmény, a produktum egy 4 éves folyamatnak a végterméke, ami nem a sportolót jellemzi, hanem az odáig vezető útról reflektál. Kudarc, nem lehet másként értékelni a Pekingbe vezető utat.Az edzők megbecsülése, a sportolók motivációja, valamint az infrastruktúra terén sem tudott abban az időszakban fejlődést felmutatni a magyar sport. Bánki Erik, a Fidesz akkori (2008) szakpolitikusa azt mondta: jelentősen rontja a versenyzők felkészülési esélyeit és a versenyben elért pozícióikat, hogy a kormány nominál értékben csak a 2000-es sydneyi olimpia felkészülési összegét tudja biztosítani. Szerinte az az “injekció”, amit a kormány az elmúlt év végén és idén próbál adni, már nagyon későn jön. “A sportot támogató politikára lenne szükség, remélem, hogy Peking után ebben lesz változás” – fogalmazott a Fideszes politikus.Azóta tudjuk, hogy a 2010-es választásokat 2/3-ados többséggel a Fidesz nyerte. Mi történt azóta?Az ígéreteket tettek követték és a magyar sport fénykorát éli. Már 2012-ben az első adandó alkalommal majdnem kétszeresére emelte az olimpikonok és ezzel együtt az edzők bérezését is az akkor regnáló második Orbán-kormány.Ameddig 2008-ban 20 millió forint járt egy aranyéremért, 2012-ben már 35 milliót vihetett haza a hibátlan teljesítményért az aranyérmes sportoló. Ezt az emelést folytatta Tokióban a Fidesz és kormányozta az elmúlt 20 év legjobb eredményességéig az olimpiai delegációt.Az eddig 35 millió forintról 50 millió forintra emelte a kormány az olimpiai győzteseknek járó pénzjutalmat.A bajnokokon kívül egészen a nyolcadik helyig jár több millió forint a helyezésekért, zárójelben olvasható, hogy eddig mennyit kaphattak:• Az ezüstérmesek 35,7 millió forintot (25 millió);• a bronzérmesek 28,5 millió forintot (20 millió);• a negyedik helyezettek 21,5 millió forintot (15 millió);• az ötödikek 14,3 millió forintot (10 millió);• a hatodikak 11,4 millió forintot (8 millió);• a hetedikek 5,7 millió forintot. (4 millió);• míg a nyolcadikok, pedig 2,8 millió forintot kapnak, az eddigi 2 millió helyett.A sportolók és edzők egyéni díjazása nagyon fontos és elengedhetetlen volt a jutalmak rendezése, de mi történt még, ami elősegíthette a sportolók zavartalan felkészülését a különböző olimpiákra?Az infrastruktúra fejlesztés legalább annyira fontos tényező, mint az egyéni anyagi megbecsülés. Számtalan uszoda, sportpálya, csarnok és edzőközpont létesült az elmúlt 10 évben, amit a sportolók zavartalanul használhatnak, fókuszálva saját csúcsteljesítményükre. Emellett persze gondoskodva a jövőről és az utánpótlásról.Egyetlen példát kiragadva, gondoljunk csak bele, hogy ameddig 2008-ban arról panaszkodtak az olimpiára készülő úszók, hogy egy uszodai edzés után a konditeremig 40 percet kellett villamoson közlekednie, most a Duna Arénában a medencéből kiszállva átsétál a kizárólag a versenyzőknek előkészített minden szinten (előkészítés, edzés, regeneráció, rehabilitáció) a legmagasabb színvonalat nyújtó edzőtermébe.Azt a tévhitet, hogy a TAO támogatásoknak köszönhetően a csapatsportok előnyt élveznek, a tokiói olimpia is cáfolja. Kilenc sportágban szereztünk érmet, köztük olyan egyéni sportágak – akik nincsenek benne a kiemelt sportágak támogatási rendszerében- is remekül szerepeltek, mint a birkózás, vívás vagy a kajak-kenu. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a magyar olimpiai szereplés egyáltalán nem a véletlennek köszönhető. Hosszú folyamat végeredménye, amit egy sportbarát és a sportot nemzeti ügyként kezelő kormány támogatása nagyban elősegített. Bízunk abban, hogy a jövőben is hasonló támogatási rendszer működik, mert azzal biztosak lehetünk a következő olimpiák sikeres szereplésében.