Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, ami azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól. A nemzeti összetartozás kifejező eszköze így a csonka Magyarország városaiban egy olyan oszlop lett, amelyen félárbocra eresztett magyar zászlót helyeztek el.Az országzászló mozgalom kezdeményezője Urmánczy Nándor volt, aki 1868. október 1-jén látta meg a napvilágot a Maros-Torda vármegyei Maroshévízen, egy sok gyerekes örmény római katolikus családban. Az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat. A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Szent István napján, hatalmas tömeg jelenlétében a Szabadság téren avatták fel az Ereklyés Országzászlót. A talpazat ereklyetartójába a történelmi Magyarország területéről összegyűjtött föld került elhelyezésre. A monumentális építményen 4 alkalom kivételével a több méteres zászló mindig félárbocon lengedezett a nemzeti gyász jeleként.A két világháború közötti Magyarországon sok település felállította saját országzászlóját, így fejezve ki a trianoni döntés elleni tiltakozást és a nemzeti gyászt. Cegléden bár tervezték, de nem került rá sor.A legtöbb forrás szerint az első vidéki országzászlót 1932. augusztus 28-án Mohácson állították fel.A megcsonkított Magyarország gyászát szimbolizáló országzászlók sorsa a vesztes háborút követően megpecsételődött. Elsőként a Szabadság téren lévő Ereklyés Országzászlót távolították el 1945 tavaszán. A szovjet katonai parancsnokság a téren állította fel a Budapestet „felszabadító szovjet hősök és hősi halottak” emlékművet, amelyet 1945. május 1-jén lepleztek le.A legtöbb országzászlót 1945 után lerombolták, lebontották, de sokat közülük „az új szellem követelményeinek megfelelően” átalakítottak. A magyarság nemzeti egységének egykori jelképei így változtak át szovjet emlékművekké, 48-as emlékművekké, vagy, a zászlórudak eltávolítása után, szobortalapzattá. Az országzászlók visszaállításának folyamata a rendszerváltozást követően a 90-es évek során újra felerősödött, ennek következtében több száz országzászlót állítottak vissza az anyaországban, és Erdélyben.